Izgalmas hétvége volt, az új műhelyemben kellett kialakítani a munkaterületet, illetve a használni kívánt két számítógép kapcsán is rengeteg munka volt. Nosztalgiáztam egy kicsit a Windows XP kapcsán, ráadásul szórakozhattam egy kört a Vistával is.
A lista
Ezeket a dolgokat terveztem be:
- A munkaterületeken használt két számítógép meghatározása
- A lemezképek átmásolása a netbookomra
- A tartalék célokra szánt Benq Joybook A53 rendbehozása
- Windows telepítés
- lemezkép készítése CloneZillával
- Linux telepítés
- A grafikus problémák elhárítása Linux alatt
- A régi abandonware játékoknak szánt Pentium 4 rendberakása
- Windows XP telepítés
- vásárolt licensz aktiválása
- frissítés és a rendszer konfigurálása
- lemezkép készítése CloneZillával
- Linux telepítés, csak hogy legyen rajta egy rendes rendszer
A munkaterületeken használt gépek meghatározása
Új műhelyem van, ami home office és szerelőhelység is, illetve az évek alatt összegyűlt informatikai eszközeim raktára is. Mivel nem csak hobbitevékenységet folytatok, ezért alapvető fontosságúnak tartottam, hogy kijelöljem a munkavégzésre szánt részeit, illetve a konkrét számítógépeket, amelyekre szükségem lesz a mindennapok során.
Ez egy pedáns embernek alapértelmezett feladat lehet, nekem viszont sosem ment jól a tervezés. A végeredményt most teszteltem: három asztalom van a fő és a régi játékok futtatására kijelölt munkaállomásokhoz. A játszós számítógép mellett van egy körülbelül 1,5 x 1,5 méteres felület, amit adminisztrációnak vagy szerelés közben tudok kihasználni.
Kiegészítőként használok egy régi laptopot, amin a plusz fotelbe folyva szoktam gépelni, illetve egy netbookot, ami a fontosabb telepítőim és eszközeim lemezképeit/drivereit és kiegészítő szoftvereit tartalmazza. A hétvégén neki is estem a munkának, a cél egy laptop és régi asztali számítógép rendberakása volt, illetve a műhely „belakása”.
Benq Joybook A53 telepítés, karbantartás, problémák
Benq Joybook A53 specifikáció
- RAM: 3G DD2@667 Mhz
- CPU: Intel CoreDuo T2330 (2 mag, 1,6 GHz, 1 MB L2 cache, 533 MHz FSB)
- chipset: SiS
- VGA: SiS Mirage 3+ 128/256 Mbyte
- billentyűzet: van numpad, majdnem teljes széles
- akksi: 65-70 perc körül
- kijelző: 15,6”, 1280×800
- OS: 32 bites Windows 7 Proval jött
Ismert bajok:
- billentyűzet: vacakoló O betű
- chipset: SiS (A témáról korábban ebben a bejegyzésben írtam.)
- hangkártya: recseg (erről majd lenn)
Előzmény
Ez a számítógép eredetileg eladásra jött, egy alap SSD-t árát kellene kiárulni belőle (mondjuk 15 ezer forintot). Teljesítményre és állapotra rendben van, viszont a szoftveres támogatása katasztrófa. Szerencsére a kompromisszumaival tök jól együtt tudok élni, úgyhogy valószínűleg megveszem magamnak tartalékgépnek.
A hangkártya recsegése kapcsán sikerült rájöttem, hogy nem a gépnek van baja, hanem a drivernek: nem támogatja a Windows 7-et. Se az XP, se a Vista driver nem működik rajta normálisan, bármilyen verziót telepítek. Tökmindegy, hogy a Realtektől, a Benqtól vagy valamelyik másik gyártótól töltöm le a drivert… őrület.
Maradt az XP vagy valamelyik Linux alternatívának. Linux alatt nincs rendes videolejátszás a GPU miatt, az XP pedig a legkevésbé sem akart feltelepülni erre a merevlemezre. Sikerült ugyan felszenvedni, de instabil volt, kékhalálozott, újraindult.
Telepítés, karbantartás, lehetőségek
Leap of faith: Windows Vista. Eddig csak teljesen széthajtott, karbantartást sosem kapott, agyonpornózott rendszereket kellett rendberaknom (lecserélnem XP-re vagy Windows 7-re), úgyhogy ki akartam próbálni, milyen is lehet frissen telepítve. Volt is hozzá licenszem, nemrég sikerült olcsón szerezni. Feltelepítettem a 32 bites Vista Business SP2-t…
… és jesszusom, hát ez nagyon jó. Aránylag gyors, a GUI egyszerűen gyönyörű, a kissé összevissza pakolt beállításokat leszámítva pedig egy szimplán kezelhető, nagyon-nagyon kellemes élményt nyújtó rendszer. Persze böngésző vagy biztonsági támogatás zéró, viszont legalább vírusirtó van rá. Kiegészítő feladatokra, ahol csak a rendszeresen használt, tuti tiszta oldalakkal kell dolgoznom, tökéletes lesz.
Egyébként kap egy Xubuntu 14.04-et is. Elvileg 2019. elejéig van még rá valamennyi kiterjesztett támogatás, illetve fut rajta az új Pale Moon böngésző. A videokártya driver telepítését végül nem csináltam már meg a Workshop Weekend keretében, de ezt az illesztőt és a leírást használva nagyon egyszerűen meg lehet oldani. (Korábban már próbáltam sandbox céllal telepített Lubuntuval.)
Az egyedüli bosszantó dolog a billentyűzet adja. A pótalkatrészek forgalmazói vagy ki vannak fogyva, vagy nagyon drágán árulják hozzá a cseredarabot, a hazai piacon pedig csak egy döglött teljes laptopot találtam 6500 forintért. Nem éri meg, az eredeti elkopott gumiharangot inkább kivágtam belőle és helyettesítettem egy pórul járt IBM Thinkpad R52 darabjával. Amikor párezer karakterenként nincs kedve érzékelni, ki kell szedni, megigazítani, ugatni egy kört és már jó is.
A régi játékoknak szánt Pentium 4 számítógép rendberakása
Fontos: a szakasz második felében arról is beszélni fogok, hogy miért nem tanácsolom a Windows XP napi használatát, illetve miért nem szeretek mostanában bíbelődni a telepítésével.
Az asztali számítógép specifikációja
- alaplap: MSI Neo 865PE
- processzor: Intel Pentium 4 2,8 GHz: Socket 478 foglalat, hyperthreading (úú)
- memória: 2x1G DDR@400MHz (single channel, mert hisztis a lap mostanában)
- tápegység: Modecom 400W (Az FSP licensz előtti széria, de jól viselkedik.)
- videokártya: Leadtek Geforce 6600GT, 128MB, AGP
Előzmény, a számítógép célja
Ezt a Pentium 4-es projektet még 2015-ben kezdtem el. A célom az volt vele, hogy kompatibilitási cirkusz nélkül tudjak régi játékokkal játszani. Azóta persze szinte minden alkatrészét kicseréltem az innen-onnan kapott, vagy éppen fillérekért vásárolt alkatrészekből. Egy ilyen gépet manapság pár forintból össze lehet állítani; a teljesítménye persze nem elegendő komolyabb feladatokra, azonban egy kis pénzű, más lehetőséggel nem bíró felhasználó számára elég lehet alapvető dolgokra.
Nem kell hozzá más, csak egy kis időráfordítás a megfelelő szoftverek és játékok kiválasztására. Hangos is, nem is éppen a leggazdaságosabb, de a régi kedvenceimet kerülőutak és több órányi vacakolás nélkül elő tudom venni, ráadásul alap dolgokat meg tudok nézni a neten a kisteljesítményű gépekre optimalizált, letisztult és szerethető Lubuntu Linux segítségével.
Miért nem tanácsolom a Windows XP használatát és miért nem szeretem telepíteni 2018-ban?
Licenszelés
Legális, legfeljebb abandonware kategóriába tartozó szoftvereket használok. Mivel a Windows XP-t már régóta nem forgalmazzák a viszonteladók, ráadásul a támogatása is megszűnt 2014-ben, a beszerzését csak alternatív módon lehet megoldani. A hétköznapi magánszemélyek mellett ez főként a szoftverlicenszek újrahasznosítására specializált, főként internetes piactereken tevékenykedő vállalkozókat jelenti.
Ezek a vállalkozók a legtöbbször olyan fel nem használt Windows termékkulcsokat árulnak, amelyeket egy-egy hardverrel adtak el (gyártói, azaz OEM kulcsok). A legtöbb leírás szerint hivatalosan akkor legális ez a folyamat, ha a fizikai formában is elküldött licenckulcshoz a hozzárendelt hardvert (alaplapot) is mellékelik.
A Windows XP esetében mindig azt tapasztaltam, hogy a különböző verziók roppant nyűgösek a termékkulcsokra: a jó öreg bevált telepítőlemez helyett gyakran csak a vállalkozó által adott írott lemezt, vagy mellékelt lemezképet lehet hozzájuk felhasználni. Gyakoriak az ezeréves, frissítést és nyelvcserét igénylő verziók, ráadásul elég komoly biztonsági kockázattal is jár ezek használata, elvégre is ki tudja, hogyan módosították a lemezképet.
És ha jó a kulcs, illetve a lemez is, akkor is fel fog bukkanni a regionális szivatás, ugyanis telepítéskor messze nem mindegy, milyen beállításokat adtunk meg.
Telepítés
Telepítő vírusellenőrzése pipa, licenckulcs pipa, telepítés pipa, regisztrálás marhára nem megy. Írtam az eladónak, majd lelevelezzük. 60 napom van végül is használni, az alatt pedig simán végzek minden feladattal a gépen.
A telepítés után kiderült, hogy 2002-es verzióról van szó, úgyhogy gyorsan feldobtam rá a három szervizcsomagot, az Internet Explorer 8-at, illetve az SMB fixet is. Többet nem foglalkoztam a frissítésével, mert netre nem fogom kiengedni, legfeljebb az aktiválás erejéig.
A Windows XP elavulását két fő szoftvertípus platformról való kihalása jelenti: a vírusirtóké és a böngészőké. Majdnem minden mainstream szoftver régen eldobta már a támogatást: már csak a számomra ismeretlen Maxthont és Lunascape-et írják aktívan ápolt projektnek a platformon, az ingyenes vírusirtók terén pedig csak a Comodo Antivirussal nem volt bajom.
Problémák és tapasztalatok a Windows XP használata során 2018-ban
Miután elkészültem a telepítéssel, jöhetnek a kötelező programok:
- Total Commander
- médialejátszó
- képszerkesztő
- böngésző
- irodai szoftvercsomag
- vírusirtó
Az első három terén nincs gondom a támogatással. A Total Commander verziói nagyjából minden platformon működnek, ahogy az örök kedvenc VLC is. Képszerkesztőből a Photofiltre 6.valahanyas változatot használom, ami még bőven a Windows XP idejéből származik (általában őrültnek is tartanak, amiért még Linuxon is azzal bíbelődöm a modernebb, ingyenes programok helyett).
A második három kategória… na ott már vannak bajok.
Népszerű böngészők utolsó verziói XP-n és a cikk írásának idején
[táblázat]
Nem támogatott böngészőt használni két dolog miatt problémás:
- a folyamatos fejlődő webes technológiák miatt az oldalak, szolgáltatásaik nem fognak helyesen megjelenni
- mivel a böngésző nem kap biztonsági frissítéseket, a kijavítatlan sebezhetőségek veszélyessé teszik a használatukat.
Ezek közül értelemszerűen a második probléma jelenti az igazán komoly gondot. Senki sem szeretné, hogy feltörjék a PayPal fiókját, vagy ellopják a bankkártyaszámát, igaz?
Népszerű irodai programcsomagok
[táblázat]
A böngészőkhöz hasonlóan itt hiányos funkcionalitást kapunk és a dokumentumok is gyakran rosszul fognak megjelenni. Szintén súlyos biztonsági problémákba fogunk futni. A LibreOffice 5.4 kapcsán sajnos tapasztaltam már olyan bugot is Windows XP alatt, ami mentés közben tönkretette és csak részben visszaállíthatóvá tette a *.docx fájlokat.
Vírusirtó
Biztonsági szoftvert választani manapság különösen szép feladat. Személy szerint az Avast vírusirtó és Malwarebytes Antimalware ingyenes változatait használom a Windowsos gépeimen, ha lehet. Jó hír, hogy a malware-ellenes szoftver továbbra is támogatja a Windows XP-t. Az Avast?
Hát ott vannak gondok.
Elvileg van támogatás, a telepítő le is fut, viszont aztán képtelen elindulni. A program ugyan ott van, de döglött állapotban marad, ráadásul néha letörölni sem igazán lehet. Alternatívaként a szintén ingyenes Comodo Antivirusra álltam át, ami ugyan megbízhatóan véd, viszont a kissé hiperaktív sandbox üzemmódja hajlamos felzabálni a gyengécske számítógépek összes erőforrását. (Halandó nyelven: ilyenkor a rendszertől elkülönítve, zárt üzemmódban indítja el a gyanús programokat.)
Szóval viszonylag sok szívással, de élvezetes problémakereséssel telt a hétvége.