Olcsó SSD teszt: ADATA kontra Kingston

Következő cikkünk egy olcsó SSD teszt, amelyben átlagos munkagépbe helyezve versenyez a költséghatékony kategória két szereplője: az ADATA SU650 és a Kingston SU500. A teszt elsősorban a nem túl drága, sokéves számítógéppel rendelkező felhasználók rétegét célozza, akik korlátozott keretből szeretnék fejleszteni meglévő eszközüket.

Az olcsó SSD teszt célja

Ez a teszt lényegében a nemrégiben megjelent SSD témájú bejegyzésünk kiegészítése. Célom az volt vele, hogy hétköznapi helyzetben mutassam be az SSD-k előnyeit: nem egy steril, modern tesztkörnyezetben, hanem mai napig jól használható, de már elavulóban lévő eszközöket használva. Ha a netezésre, filmezésre használt olcsó kis gépedet akarod feldobni, akkor ez az olcsó SSD teszt talán segít majd a lehetőségeid felmérésében. Fontos: a teszteredményeket befolyásolták a használt eszközök, és főként a merevlemezek korlátai, ezért nem a legjobb eredményeket fogod látni. A gyakorlati szempontból történő összehasonlításhoz viszont elegendőek a számok.

A tesztgépek

A teszthez a napi munkára használt asztali gépemet használtam. A fő feladatai között az általános netes böngészés, a forráskutatás (sok-sok videó), a szövegírás és a webes analízisek kezelése szerepel.

A használt SSD-k és a referencia merevlemez tulajdonságai

Megjegyzések:

• Az összehasonlító táblázatban szereplő árak a cikk írásának idején, 2018. október 13-án voltak érvényesek.
• Mint látható, az összehasonlításra használt merevlemez sajnos handicappel indult a SATA 2.0 miatt. Sajnos nem sikerült gyorsabb változatra szert tennem a teszt előtt.
• A Max olvasás és Max írás oszlop üres, mivel a használt referenciaoldalon nem szerepelt a merevlemez.
• A listában szerepel a kiegészítőként használt, de nem tesztelt Western Digital Blue WD10EZEX 2016 merevlemez is.

A teszt leírása

Háttér

A tesztnél a lehető legegyszerűbb módszereket alkalmaztam és kézzel végeztem a mérést, az eredményeket pedig lefelé kerekítettem. Egy olcsó, néhány éves számítógéppel rendelkező hétköznapi felhasználónak inkább az általános kép számít, mint az ezredmásodpercnyi pontosság.

Az alaplapon csak egy SATA 6Gbps port van, erre csatlakozik a mért meghajtó. A segédeszközként használt WD10EZEX merevlemez egy SATA 3Gbps portra csatlakozik.

A telepítésekhez egy noname USB 2.0-s pendrive-ot használtam. Minden tesztet háromszor mértem le, abból vontam átlagot. A tesztek teljesen tiszta Windows 10 x64 1703 alatt készültek. Telepítés közben nem nyúltam a géphez, tehát a telepítő pendrive boot üzenete és a 15 másodperces újraindításos késések is benne vannak a mért időkben. A számítógép nem csatlakozott nethez, a beállításoknál értelemszerűen nem adtam meg jelszót és a Windows 10 összes diagnosztikai visszajelző marhaságát kikapcsoltam.

A CrystalDiskMark 6.0.1 benchmarkjaihoz alap (default) beállításokat használtam.

A mérésekből kizártam azokat az értékeket, ahol egyértelmű volt, hogy a rendszer működése anomáliát okozott.

Lépések

A következő időket és tényezőket mértem az első teszt során:

1. Windows 10 x64, 1703 telepítése: a partícionálástól kezdve az első adatmegadásig mérve
2. Windows 10 x64, 1703 telepítése: az adatok megadását követően a rendszer betöltéséig (az asztal teljes megjelenése)
3. 1,8 Gb méretű ISO lemezkép másolása a mért meghajtóra a WD10EZEX-ről.
4. 1,8 Gb méret ISO lemezkép másolása a mért meghajtóról a WD10EZEX-re.
5. 1,8 Gb apró fájl (fotók) másolása a mért meghajtóra a WD10EZEX-ről.
6. 1,8 Gb apró fájl (fotók) másolása a mért meghajtóról a WD10EZEX-re.
7. 4 Gb apró fájl (fotók) másolása a mért meghajtóra a WD10EZEX-ről.
8. 4 Gb apró fájl (fotók) másolása a mért meghajtóról a WD10EZEX-re.
9. Windows indítás ideje (bekapcsológomb -> asztal teljes megjelenése)
10. CrystalDiskMark 6.0.1 szekvenciális benchmark (Q32T1): olvasás
11. CrystalDiskMark 6.0.1 szekvenciális benchmark (Q32T1): írás
12. CrystalDiskMark 6.0.1 random benchmark (Q8T8): olvasás
13. CrystalDiskMark 6.0.1 random benchmark (Q8T8): írás
14. CrystalDiskMark 6.0.1 random benchmark (Q32T1): olvasás
15. CrystalDiskMark 6.0.1 random benchmark (Q32T1): írás

Fájladatok

Az ISO lemezkép pontos paraméterei a Windows 10 szerint:

• Méret: 1 942 355 968 bájt
• Lemezterület: 1 942 355 968 bájt

A fotókat tartalmazó 1,8 gigabájtos mappa pontos paraméterei a Windows 10 szerint:

• Méret: 1 942 105 001 bájt
• Lemezterület: 1 943 003 136 bájt
• 449 fájl, 3 mappa

A fotókat tartalmazó 4 gigabájtos mappa pontos paraméterei a Windows 10 szerint:

• Méret: 4 304 643 280 bájt
• Lemezterület: 4 306 903 040 bájt
• 1129 fájl, 9 mappa

Tesztlog

Az SU650 tesztje során egyszer 14 másodperces másolási időt mértem a WD10EZEX-ről az SSD irányába az 1,8 gigabájtnyi fotóval. Cache anomália lehetett, új mérést végeztem. Egy anomáliát viszont itt nem tudtam kizárni, amikor 4G adatot másoltam a WD10EZEX-re.

Az első mért Windows indítás lassabb volt a többinél, 36 másodpercig tartott. Nem számoltam bele a tesztbe, mivel valószínűleg a friss rendszer bizonyos részei konfigurálódtak.

Hasonló eset fordult elő, amikor 4 gigabájt apró fájlt másoltam a HGST merevlemezről a WD10EZEX-re: az első anomália 55 másodperc volt, a második 98.

Teszteredmények

Windows 10 telepítése

A kézi tesztkörök közül ez hozta a leglátványosabb eredményt. A két SSD hasonlóan teljesített a klasszikus merevlemezhez képest.

1,8 Gb méretű ISO másolása: mért lemez – WD10EZEX

Meglepő módon a további másolási feladatoknál egészen jól tartotta magát a HDD.

1,8 Gb méretű apró fájl másolása : mért lemez – WD10EZEX

Az apró fájloknál azért egy kis előnyt láthatunk a két olcsó SSD részéről.

4 Gb méretű apró fájl másolása: mért lemez – WD10EZEX

Egy valószínűsíthető anomália felbukkant az SU650 esetében, viszont a számok itt is mutatják az SSD-k előnyét.

Windows 10 indítás az i3-3220 alapú gépen

Az utolsó kézi tesztnél ugyan csak 3-4 másodpercnyi különbség látható, azonban ez egy teljesen bekonfigurált, belakott, hosszabb ideje használt rendszer esetében ég és föld lehet a gyakorlatban.

CrystalDiskMark benchmark tesztek

Ezeknél a teszteknél azért jelentősen elhúz a két olcsó SSD.