Mi az az SSD? Miben tér el a hagyományos merevlemeztől? Miért hasznos?

ssd és hdd

Az SSD egy telefonokban és pendrive-okban használt memóriához hasonló adattároló, amely sokkal nagyobb teljesítménnyel működik, mint a hagyományos merevlemezek.

Figyelmeztető

Ebben a cikkben főként az SSD előnyeiről fogok írni, azonban fontos figyelembe venned, hogy az eszköz nem tesz csodát a számítógépeddel! Azoknál a feladatoknál, amelyek a RAModat, processzorodat vagy a videokártyádat terhelik, kevés hasznát fogod venni.

 

Miért érdemes SSD-t vásárolnod?

Az SSD-t ugyanúgy tudod használni, mint a hagyományos merevlemezedet, habár elsődlegesen nem az adattárolás a célja. A legtöbbször az operációs rendszert, illetve a felhasználó programokat szokták rá telepíteni.

Hogy miért?

A ma forgalomban lévő laptopok, asztali gépek többsége nagy teljesítményű eszköz. A hagyományos merevlemez a működési elve, illetve bizonyos limitációk miatt viszont gyakran visszafogja a számítógépek komponenseit.

Az operációs rendszered és fájljaid futtatásához rengeteg pici fájlra van szükséged. Hiába van egy nagy számítási kapacitású processzor a számítógépedben, hiába van benne elegendő memória vagy nagy teljesítményű videokártya: a hagyományos merevlemezről csak viszonylag lassan lehet olvasni az adatokat. Ugyanez a helyzet adatok írásánál is.

Az SSD legnagyobb előnye, hogy a fájlok elérésének idejét a töredékére csökkenti, így a számítógéped sokkal jobban ki tudja használni a komponenseinek teljesítményét. Hogy két konkrét példával éljek:

A számítógép bekapcsolásakor a rendszernek (majdnem) nulláról kell elindulnia, ezért rengeteg adatot kell betöltenie a memóriába. Ez a folyamat egy hagyományos merevlemezen időigényes a sok-sok fájl miatt. Egy SSD-ről viszont villámgyorsan be tud mindent olvasni, így az 1-2 perces betöltési idő néhány másodpercre csökkenhet le.

A másik példánál a számítógépes játékokra kell gondolnod! Egy-egy népszerű, felsőkategóriás játék már gyakran 20-30-40 gigabájt méretű, vagy akár ennek is többszöröse. A futtatásához a számítógépnek hihetetlen mennyiségű adathoz kell tudnia hozzáférnie; az olvasási idő szintén rendkívül sok, ha hagyományos merevlemezről beszélünk. Egy SSD-nél abban tud segíteni, hogy a munkamenetben történő első indításnál a fájlok gyorsabb beolvasása miatt csökkenjen a betöltési idő.

 

Különbségek az SSD és a hagyományos merevlemez, azaz a HDD között

A klasszikus merevlemez egyszerűsítve a következő főbb elemekből áll:

  • egy (vagy több) lemezből, amelyen tárolódnak az adataid
  • olvasófejből, amely kiolvassa a lemezen tárolt adatokat
  • egy vezérlő-elektronikából, ami kezeli az eszköz elemeit és továbbítja a kimenő/bemenő adatokat
  • és egy lehetőleg merev házból, ami védi a pici, sérülékeny, érzékeny alkatrészeket a külvilágból származó hatásoktól

Hogy mennyire gyorsan történik az adatok olvasása és írása, az több tényezőtől is függ. Természetesen függ attól, hogy az olvasófej és az elektronika hogy tudja beolvasni vagy írni az adatokat. Számít a lemez fordulatszámától (ez mindig állandó, manapság általában 5400 és 7200 szokott lenni), de befolyással van rá a beépített ideiglenes memória (cache; minél nagyobb, annál jobb), illetve az is, hogy a merevlemez milyen protokollon keresztül kommunikál a számítógép többi részével.

Tehát a merevlemez egy rendkívül komplex finommechanikai elemeket is tartalmazó eszköz.

Az SSD ezzel szemben jóval egyszerűbb felépítésű, hiszen a vezérlőelektronikára szerelt memóriachipekből áll. Itt a memóriachipek és a vezérlőelektronika írási és olvasási sebessége, az ideiglenes memória (cache) mérete, illetve a csatlakozási protokoll számít. Hasonló, viszont sokkal gyorsabb és hordozható eszközöknél megbízhatóbb technológia.

Kialakítás Típus Max. olvasás átlag Max. írás átlag
HDD mobil WD Blue WD10SPZX 102 MB/s 88 MB/s
HDD asztali WD Blue 2012 WD10EZEX 153 MB/s 140 MB/s
SSD ADATA SP900 256G 371 MB/s 248 MB/s
SSD ADATA SU 650 120G 436 MB/s 347MB/s
SSD Kingston A400 120G 370 MB/s 212 MB/s
SSD Kingston UV500 120G 444 MB/s 316 MB/s

 

Milyen SSD-t vásárolhatsz a piacon?

Jelen pillanatban az úgynevezett TLC technológiát használó harmadgenerációs SSD-k korszakát éljük. Elődje az MLC, ami ugyan kisebb sebességre volt képes, a technológia azonban jobban bírta az egyes cellák újraírását.

Számokkal? Az MLC esetében átlagos 3000 újraírást adtak meg élettartamként, a TLC-nél ez a szám 1000. Az élettartam kapcsán lejjebb találsz információkat (a negatívumoknál, hehe).

A fogyasztói piac SSD-i három fő csatlakozótípussal érhetők el:

  • mSATA
  • m.2
  • standard SATA

Az előző két csatlakozóval szerelt SSD-k sokkal apróbb méretű eszközök, mint a standard SATA-val szerelt társaik. A standard SATA SSD-k a laptopok 2,5 hüvelykes méretű szabványa szerint készülnek. A gyártók némelyik típushoz mellékelnek egy apró kis tálcát, amire csavarozva könnyen rögzíthetjük az adattárolót egy asztali méretű 3,5 hüvelykes meghajtó helyére.

ssd és hdd

 

Az SSD előnyei a HDD-vel szemben

Az SSD legnagyobb előnye a hagyományos HDD-vel szemben az már sokszor említett sebesség. A gyorsabb írás és olvasás miatt a rendszered, programjaid is gyorsabbak lesznek.

A második jelentős előnyt is említettem már, az pedig az, hogy nem tartalmaz mozgó finommechanikai alkatrészeket. Ha egy klasszikus merevlemezt súlyosabb mechanikai hatás ér, tehát megüti valami, vagy komoly rázkódás éri, akkor a rajta tárolt adatok megsérülhetnek, illetve hozzáférhetetlenné válhatnak a komponensek hibája miatt. Természetesen az SSD-k sem golyóállók, azonban egy leejtést vagy a buszon való napi zötyögtetést jó eséllyel jobban viselik majd, mint a hagyományos technológiát használó adattárolók.

A harmadik előnyként a saját, teljesen szubjektív véleményemet fogom említeni, de kérlek, vedd figyelembe az utána következő észérveket is! Ha hétköznapi vásárlóként a boltok árlistáid nézed a körülbelül 10 és 30 ezer forint közötti tartományban, akkor láthatod, hogy az itt szereplő SSD-k kisebb kapacitásúak, mint a HDD-k.

Ez szerintem egy hatalmas előny, ha laptopban használt adattárolóról van szó.

Az évek során rengeteg pórul járt laptoptulajdonossal találkoztam, aki elkövette azt a hibát, hogy a hosszú évek alatt összegyűlt, gyakran kritikus fontosságú dokumentumait, fényképen a hordozható gépen tárolta. Az 500 gigás, vagy akár 1 terás merevlemez elég helyet adott mindennek. Azonban jött egy súlyosabb meghibásodás… és gyakran teljes adatvesztés lett a vége.

Azért jó, hogy kisebb az SSD, mert nem halmozhatod fel rajta az adatokat, előbb-utóbb le kell mentened, rendezned a képeidet és dokumentumaidat. Természetesen egy asztali gép merevlemeze is tönkremehet, azt azonban jóval kevesebb ütés, rázkódás éri, mint egy laptopét. Kisebb az esélye, hogy leejted, szétrázkódik a pocsék utakon, vagy beadja a kulcsot, amiért az ágyon felejtetted letakart hűtőnyílásokkal. Egy asztali gépet nem arra terveztek, hogy mozgásban légy vele, egy laptopnak viszont ez a célja.

 

Egy kis megjegyzés a margóra

OFF: Itt fontos megjegyeznem, hogy száz százalékban ne bízz meg a hordozható merevlemezedben sem, mint “végső menedékként” használt biztonsági adattárolóban. Ezeknek két főbb típusa van:
a hétköznapi, szabványos merevlemezekből és egyszerű tokokból álló típusok
a speciális csatlakozókat használó típusok

Az első típust preferálom, mert ha mondjuk tönkremegy a tok külső csatlakozója, vagy eltörik véletlenül, akkor a merevlemezt át tudod szerelni egy másik tokba (vagy számítógépbe) és szerencsés esetben le tudod szedni róla az adatokat.

Ha egy speciális csatlakozókat használó típussal jársz így… nos, akkor valószínűleg drága adatmentés lesz a vége.

 

Az SSD hátrányai

Tehát, még egyszer: az SSD legkomolyabb hátrányát az egyes memóriacelláinak véges számú újraírhatósága jelenti. A technológiai fejlődéssel ez a szám szerencsére egyre inkább nő (mint említettem, a TLC technológiánál 1000 az átlagos szám), azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a jelentősebb adatrögzítéssel járó feladatok hosszabb távon károsíthatják az adattárolót. Ez főleg azért veszélyes dolog, mivel a rendszerlemezen lévő Dokumentumok mappában gyakran kritikus fontosságú cuccokat helyezünk el.

Az SSD-k esetében az írható terabájtok számával szokták megadni a várható élettartamot, mértékegység a TBW. Néhány példa:

Típus Méret Technológia Max olvasás Max írás TBW Ár *(ipon.hu)
ADATA SP900 256 GB MLC 371 MB/s 248 MB/s NA kifutott
ADATA SU650 120 GB TLC 436 MB/s 347MB/s 70 8190 Ft
Kingston A400 120 GB TLC 370 MB/s 212 MB/s 40 8190 Ft
Kingston UV500 120 GB TLC 444 MB/s 316 MB/s 60 10390 Ft

* Az árak a cikk utolsó frissítésének idején voltak aktuálisak, azaz 2018. 09. 28-án.

Az SSD-kben található firmware (ez lényegében a adattároló eszköz saját, beépített szoftvere) képes optimalizációra, hogy az eszköz élettartamát növelje, ehhez azonban egy gyártó által javasult méretű területet szabadon kell hagyni. Az is fontos, hogy időnként frissítsük ezt a firmware-t a legújabb verzióra.

Szólj hozzá!

avatar

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

  Subscribe  
Visszajelzés